A szegedi szlovákok

A szlovák népelem már a 18. században is jelen van Szegeden. Sajnos erre kellő figyelmet a történetírás nem fordított mindezidáig. A korabeli lajstromok tartalmazzák az ő neveiket is, csak az elemzések során nem hangsúlyozták származásukat. Bars, Hont, Trencsén, Pozsony, Sáros megyék területéről érkeztek. Egy 1724. évi összeírás a családnevek származás szerinti osztályozása alapján 36 Felvidékről származó nevet sorol fel az említett megyékből. Ez 26%-át alkotta a polgárjoggal bíróknak. Nem állíthatjuk, hogy ezek mindannyian szlovákok, de jelentős számuk az lehetett. Természetesen a 18–19. század folyamán folytonosan érkeztek szlovák elemek Szegedre. Ilyenek a 18. század második felében érkező Okrutzky család, akinek családneve 1875-ben Abafyra változik. Az Ollik kereskedő család, Szluha jogász és tisztviselő család már a 18. században Szegeden vannak. Ezek csak kiragadott, ismertebb családnevek Szeged történetéből. Városunk egyáltalán nem volt ismeretlen a szlovák kereskedők előtt. Egy 1828-as összeírás szerint Szeged belvárosában a Szent-háromság utca közvetlen szomszédságában volt található a „Tótok utcája”. Természetesen ekkor még a dalmát, horvát és más délszláv kereskedőket is e gyűjtőnév alá sorolták, de a részletes leírásból kiderül, hogy jelentős felsőmagyarországi szlovák kereskedő réteg lakik itt. Így olejkárok (drogisták), gyolcsosok is.

A hivatalos statisztikai adatfelvételek kezdetétől 1880-tól számszerűleg is követhető a szlovák lakosság Szegeden. 1880-ban 177 anyanyelvű szlovák lakosa volt Szegednek. 1910-ben már 221, 1920-ban 347 volt a szlovák anyanyelvű lakosság. Ezt követően az összeírások fogyást mutatnak. 1941-ben 71, 1960-ban 30-an, 1980-ban 56-an, 1990-ben 116-an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek. 1990-ben egyébként a szlovákul is beszélők bevallás alapján számított létszáma 509. A Szlovák Egyesület tapasztalatai szerint mintegy 300-an tartják magukat a szlovák kisebbséghez tartozónak. Az 56 fős tagságú egyesület gyökerei az 1960-as évekre tekintenek vissza. 1955-ben Budapestről Szegedre helyezték a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszéket. Azóta itt működik. Ez a tanszék volt a megfogalmazója a klubélet szükségességének. A 70-es évek második felében a tanszék helyiségeiben megalakult a szlovák klub azzal a céllal, hogy oktatáson kívül is ápolják a szlovák nyelvet és kultúrát, valamint a hagyományokat. Az alapítás ténye Dr. Bacsa Pál nevéhez fűződik. A klub élén követte őt Králik Aladár. Az alapítók között volt a neves irodalomtörténész Sziklay László és a szlovákista Csukás István. Ugyanígy alapítótag Medovarszky Györgyné pedagógus, koreográfus akit 1995-ben a „Szlovákokért” életműdíjjal tüntetett ki a Magyarországi Szlovákok Szövetsége. A Szegedi Szlovák Egyesület 1993 óta viseli ezt a megnevezést. 1990. október 26. óta a Magyarországi Szlovákok Szegedi Szervezete nevet viselte. Ekkor mint az országos egyesület fiókegyesülete, nem jegyeztette be magát a cégbíróságon. 1990 október 26-tól 1996 január 6-ig Tóth István az egyesületi titkár teendőit látta el.

Az egyesület aktivitásának köszönhetően sikerült eredményesen megszervezni az 1994. évi helyhatósági választások során a közvetlen Szlovák Kisebbségi Önkormányzat megválasztását. Ennek eredményeként 1995. január 6-án megalakult az öt fős Szegedi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. Székhely hiányában jelenleg az önkormányzat és az egyesület rendszeres működése komoly akadályokba ütközik, bár reményeink szerint a gondok 1997. június 30-a után megszűnnek. Hathatós támogatás hiányában a kitűzött célok is csak ábrándokká, álmokká degradálódhatnak.

Forrás: Adatok a szegedi kisebbségi szervezetekről (A négy szegedi kisebbségi önkormányzat által a II. Szegedi Nyár Nemzetiségi Napjaira, 1997. június 28–29, kiadott információs füzet)